Magyarországon félmillióra tehető a rendszeresen síelők száma, akik a téli sportok főszezonjában előszeretettel utaznak a környező országok síparadicsomaiba. A külföldi pályákon nem ritka, hogy már egy könnyebb sérülés esetén is légi úton történik a mentés, amely biztosítás nélkül borsos költségekkel járhat, és ezt a legtöbb esetben nem fedezi az Európai Egészségbiztosítási Kártya sem.
A téli hónapokban, különösen januárban sokan vágnak neki a hazai és a környező országok síterepeinek. A legnépszerűbb külföldi úti célok Ausztria, Szlovákia, Szlovénia Olaszország és Franciaország havas hegyei. A síelők lesiklás közben akár 80km/h sebességgel is haladhatnak, ilyenkor pedig egy kisebb ütközés vagy esés is nehezebben kerülhető el, és sokkal súlyosabb következményekkel jár. A síelés során a legnagyobb veszélynek a térdek vannak kitéve, a balesetek 40%-át az ilyen sérülések teszik ki. Emellett a fej, a gerinc, a könyök, a csukló valamint a síbotot fogó hüvelykujjak sebesüléseivel is gyakran találkoznak az orvosok. A fejsérülések aránya kisebb, mégis legtöbbször ezek felelősek a balesetek súlyos vagy akár végzetes kimeneteléért.
Egy felmérés szerint háromból két sportoló, akit baleset ért, de sérülést nem szenvedett, sisakot viselt. A sérülések ellen természetesen hatékonyan védekezhetünk a megfelelő védőfelszereléssel, különös tekintettel a síbakancsok és a kötések beállítására, a sisakra. A sportolás előtti bemelegítést sem szabad elmulasztani. Sokat számít a felkészültség is, a kezdő síelők gyakrabban sérülnek meg, mint a régóta sportoló társaik. Baleset azonban a legtapasztaltabb síelővel is történhet, ezért arra az esetre is ajánlatos felkészülni, ha már megtörtént a baj. A sítúrára indulók nagy része kiváltja az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), azonban azt már kevesebben tudják, hogy a kártya önmagában nem fedezi az összes költséget. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a mentőhelikopteres mentések száma – mivel a hegyi pályákat más módon sokszor nehéz megközelíteni, ezért előfordul, hogy akkor is helikoptert küldenek, ha egyébként a sérülés súlyossága ezt nem indokolja. A légi mentés költsége a repült időtől függően 1-2,5 millió forintba kerülhet. A Generali Csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító (EUB) egyik ügyfele például tavaly Ausztriában egy esés közben megvágta a lábát sílécével. A hegyi mentők helikopterrel szállították kórházba. Sérülése nem volt olyan súlyos, hogy elérje a NACA-besorolás szerinti IV. értéket, így biztosítás nélkül a mentés és az ellátás több mint 1.250.000 forintnak megfelelő díja őt terhelte volna.
Az osztrák, német és svájci, mentéssel foglalkozó társaságok a légi közlekedésben használt, úgynevezett NACA- értékelési rendszer szerint egy hetes skálán osztályozzák az orvosi vészhelyzeteket (ebbe a sérüléseken kívül a betegségek, a mérgezéses esetek is beletartoznak.) Az EEK-val ezen mentések díja teljes mértékben sosem fedezhető, csak akkor számolható el a költség egy része, ha a sérülés súlyossága eléri a IV-es fokozatot. Ide pedig az olyan eseteket sorolják, ahol az életveszély sem kizárható. Franciaországban és Olaszországban semmilyen esetben sem fogadják el az EEK-t a mentőhelikopteres mentésre.
Az ország egyetlen, kizárólag utasbiztosításokra szakosodott biztosítója, az Európai Utazási Biztosító kifejezetten a havas sportok kedvelői számára állította össze Télisport biztosítását, amely egyaránt érvényes a legnépszerűbb téli tevékenységekre, így síelésre, snowboardozásra, szánkózásra, korcsolyázásra, sőt motoros szánra és hóraftingolásra is, illetve fedezi a mentőhelikopteres mentés költségeit is.
A www.eub.hu weboldalon található szerződéskötő rendszerek működtetése során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért az Európai Utazási Biztosító Zrt. áll helyt.